Az I. Nyári Olimpiai Játékok (Athén, 1896. Április 6-15.)

Az úttörés olimpiája!


Az első újkori olimpia legkiemelkedőbb eseménye a maratoni futás volt. A huszonegy görög férfi távfutón kívül egy Melpomené nevű atlétanő is indulni szándékozott. Nevezését azonban nem fogadták el. Nagy volt a tét is. Az olimpiai érmen és az erkölcsi elismerésen kívül a következő jutalmak vártak a győztesre, ha az görög nemzetiségű: Averoff lánya egymillió drachma hozománnyal, Michael Bréal aranyserlege, egy hordó aszúbor, utalvány 1egyévi élelemre, egy életre szóló ingyenes ruhavarrásra és borotválásra, 10 mázsa csokoládé, több mint 10 tehén és 30 birka.

A maratoni távfutást Luisz Szpiridon postaküldönc nyerte, III. helyre is egy görög futott be, de róla kiderült, hogy - jól ismervén a terepet - átvágott egy kanyart és kocsin előzte meg a magyar Kellner Gyulát.


Az újkori olimpiák történetében az első magyar aranyérmet 1200 méteres úszásban Hajós Alfréd nyerte.

„Ellenfeleimet nagy fölénnyel győztem le. A legnagyobb küzdelmet nem velük, hanem a tengeren feltornyosuló négyméteres hullámokkal és a rettentő hideg vízzel kellet megvívnom..."

A II. Nyári Olimpiai Játékok (Párizs, 1900. május 14 - október 18.)

Sprorttörténeti szempontból említésre méltó, hogy itt jelentek meg golfban és teniszben az újkori olimpiai játékok porondján az első női versenyzők.

Bekerült a programba a kalapácsvetés, az evezés, a vízilabda és a vitorlázás is.